Könnyedén belefuthatunk abba a problémába, hogy a már meglevő, működő MS Windows 7 / Vista rendszerünk bár tökéletesen működik, de véletlenül (vagy korábban szándékosan) IDE kompatibilis üzemmódban lett telepítve, a BIOS-ban netán elfelejtettük SATA vezérlőnket a fejlettebb és újabb, akár gyorsabb AHCI mode-ba állítani. (ezáltal elérhetőek az NCQ és HotSwap funkciók, bővebben: wikipedia) Épp tán egy merevlemez csere okán (pl kisebbről nagyobbra, vagy SSD-re) klónozott rendszer már kihasználhatná az AHCI előnyeit, tehát mindenképp praktikus és javallott így üzemeltetni gépünket.
Arra nem térek ki, hogy a BIOS-ban hogy és hol kell átállítani, hisz gyártónként sok menüpontot kellene leírni, jellemzően az Integrated Periferals , vagy System Configuration/Device Configuration ,stb…

A megoldás szerencsére nagyon egyszerű.

Indítsuk el a rendszert IDE módban, majd futtassuk a Regedit programot.

Itt a következő (Start) RegDword értéket javítsuk át 0 (nulla) -ra, az ábrának megfelelően.

[HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\services\msahci]“Start”=dword:00000000

AHCI registry edit

Ha bonyolultnak tűnik, akkor az alábbi fájlt letöltve és futtatva átíródik a megfelelő bejegyzés.

AHCI registry

Ezek után nincs más dolgunk, mint átállítani a BIOS-ban az IDE-mode ról AHCI-re a lemezvezérlőt.

Előfordulhat, hogy a hálózati kapcsolatunk sebessége (késleltetése) miatt a megnyitott VMware konzol ablakunkban gépeléskor az általunk írt karakterek automatikusan ismétlődnek változó mennyiségben és időben.

Ahhoz, hogy ezt kiküszöböljük, a virtuális gép beállításaiba kell a következőket bejegyeznünk (kétféle módszer):

1: kikapcsoljuk (leállítjuk) a virtuális gépet

a: kézzel beírjuk a .vmx beállításfájlba ezt a sort (praktikusan a végére)

keyboard.typematicMinDelay=”2000000″

b: vSphere kliensben módosítjuk a gép konfigurációt:

virtuális gép beállításainak módosítása (Edit Settings)

Options – General - Configuration Parameters

Új sor (Add Row)

Név (Name): keyboard.typematicMinDelay

Érték (Value): 2000000

OK

2: bekapcsoljuk (elindítjuk) a virtuális gépet

forrás: vmware.com

Sajnálatos módon (bár már megszokhattuk tőlük) a HP jónéhány régebbi termékéhez nem ad frissített drivert, amivel Window 7 32/64 rendszerekben telepíthetnénk már meglevő nyomtatónkat. Így van ez a HP 1010 lézernyomtatókkal is.

A gyártói oldalon a letöltéseknél nem található meg a Windows 7 támogatás, illetve az op.rendszer sem képes magától (sem windows update-ből) lekezelni készülékünket.

Leginkább ezért érthetetlen ez számomra, merthogy egyébként van gyári, HP által készített általános illesztőprogram, amivel könnyedén installálhatjuk már megszokott nyomtatónkat. (persze miért nem lehet ezt leírni a termék támogatás oldalon, az rejtély)

Töltsük le a HP oldaláról a rendszerünknek megfelelő PCL5 drivert, vagy innen: HP PLC5 Universal Windows 7 32 bit , Windows 7 64 bit

Helyesbítek az eredeti cikken, mivel a megírása után pár héttel a HP kihozott újabb verzókat ugyanezen driverkészletből.

HP oldaláról letölthetők, vagy tőlünk:

32 bit-es Windows rendszerekhez (WinXP, Vista, Win7,Server 2003, Server 2008) PCL5
64 bit-es Windows rendszerekhez: (WinXP-x64, Vista, Win7,Server 2003, Server 2008/2011) PCL5
Mint ahogy a letöltésekből is kiderül, egy architektúrán belül ugyanaz a készlet használható ( 32 bites, vagy 64 bites Windows rendszerekhez)
Részemről szoftver kompatibilitási okokból (vagy inkább megszokásból?) a PCL5 drivereket jobban kedvelem (mivel a PCL6 egy máshogy strukturált, teljesen újraírt nyomtatási nyelv), de természetesen az újabb, PCL6 készlet is telepíthető ugyanazon eljárással.
Arra mindenképp figyeljünk, amennyiben hálózati megosztásban is szeretnénk a nyomtatót elérni, akkor az ÖSSZES (kiszolgálói és kliens) Windowsos gépre egyazon csomagot/verziót telepítsük! (természetesen architektúrának megfelelően)

Letöltés után indítsuk el a telepítőt, annak folyamán a helyi nyomtató telepítését válasszuk, azon belül a DOT4_001 helyi portot (csak akkor jelenik meg a listában, ha előtte az USB kábellel csatlakoztattuk a nyomtatót). Tovább gombok után készen is vagyunk.

Tipikusnak mondható hiba merevlemez csere, (partíció másolással) vagy pl. alaplap csere után, hogy a Windows 7 bootolás közben, jobban mondva előtt megáll és csupán fekete képernyőnk marad, a balfelső sarokban villogó kurzorral, minden egyéb Windows vagy operációs rendszerre utaló jelenség nélkül.

Gyakorlatilag a merevlemez partíciós táblája lett rosszul másolva, vagy hiányzik az MBR (Master Boot Record), esetleg sérült, vagy rossz helyre mutat.

Próbálkozhatunk egy Windows 7 telepítőlemez behelyezésével, s arról a Rendszer javítása menüben a Parancssor indításával, illetve lehetséges, hogy a Windows 7 telepítőnk bár felismeri a merevlemezen levő rendszert – mint Windows 7 – de inkompatibilisnak jelzi, amivel nem lehetséges még egy nyanvadt parancssort sem indítania (!!??!!) Ebben az esetben megpróbálhatjuk az élő rendszerünket indítani, pl. Hiren’s boot disk segítségével. Elegendő csak behelyeznünk az olvasóba, bootolni róla, majd a menüjében (simán várni míg elindul az alapértelmezett 1.lemez 1. partíció) rendszerttölteni a merevlemezről.

Első eset eredménye DOS parancssor, vagy az élő rendszerünket indítottuk, ott nyissunk Parancssor ablakot (Start » CMD » jobbegérrel ‘Futtatás rendszergazdaként’ -tehát eleváljuk a futtatott programot rendszergazdává!!!

Itt a következő egyszerű utasítással helyrehoztatjuk a Rendszertöltő állományt:

Lépjünk a Windows 7 telepítő lemez \Boot mappájába. Itt található a következő futtatható segédprogram: bootsect.exe Innen indíthatjuk:

D:\BOOT\BOOTSECT.EXE /nt60 c: /mbr

Amennyiben C: az indítandó rendszerünk meghajtójele. Ha netán nem tudnánk, akkor C: helyett ALL -t is adhatunk, de ekkor minden lemez MBR-jébe betelepül, ami nem biztos, hogy célszerű több lemezes rendszerben.

Egyéb kapcsolókat is használhatunk, Windows Vista rendszerhez a /nt60 helyett /nt52 szükséges.

megjegyzés: hogy a drágalátos MS® vajh miért nem képes a telepített rendszer \boot mappájába eleve bemásolni ezt (és a többi hasonló) segédprogramot, arra gondolom egy épelméjű sem képes válaszolni… :)

Indítsuk újra a gépet normál módban (boot lemezek nélkül), s kis szerencsével kész is vagyunk.

A téma: WriteCache bekapcsolása LSI1068 alapú Raid vezérlőben, ESXi rendszer alatt (SSH konzolból)

Nincs abban semmi különös, ha egy lemezvezérlő írási gyorsítótárját a gyártó gyárilag (default) kikapcsolja. Ez nem is lenne sokszor gond, ihszen így biztonságosabb akku nélküli vezérlők esetében. Viszont tény, hogy 5-10x gyorsabbak a lemezműveletek a WriteCache bekapcsolásával. Persze az élelmes gyártó a konfigurácós panelről (Raid-BIOS) kihagyta ezt az apró kapcsolót. Mindenesetre van megoldás:

Amennyiben elfogadjuk azt a hátrányt és nem kis veszélyt, (ha netán áramszünet, reset miatt) a vezérlőnkben/harddiskben levő memória, aktuális adathalmaz elvész, akkor a következő módon bekapcsolhatjuk azt a fránya, jól elrejtett cache-t.

A rendszerünk ESXi-4 , ESXi-4.1, ESXi-5. Előzőleg engedélyezzük az SSH elérést  (Az SSH-t engedélyezni lehet közvetlenül a server konzolról, Pl: (SystemCustomization / TroubleshootingOptions / EnableRemoteTechSupport(SSH)>Enable)

Nem kis időmbe telt, míg megtaláltam az ESXi alá fordított LSIUtil programot, amit egyébként Windows-os, Linux disztribúciók környezetéhez a gyártó oldaláról könnyedén letölthetünk, de ezt a példányt nem lelhetjük meg hivatalos (LSI) oldalon (legalábbis nekem nem sikerült) Így hát INNEN letölthető.

Ezután már csak a szerver-hostra kell varázsolni, pl a vSphere Client segítségével:

Host » Configuration » Storage / datastore1 (vagy ahogy hívják) jobbegér» Browse » Upload files

Nyissunk egy SSH terminált a host-ra (lehet akár konzolról is, vagy Linuxból, vagy Putty-al windows alól)

Sétáljunk át a feltöltött mappába: (ha datastore1 a tárolónk és lsiutil a mappánk, amit feltöltöttünk)

cd /vmfs/volumes/datastore1/lsiutil

Módosítsuk a fájl engedélyeket, hogy futtatható legyen:

chmod +x ./lsiutil

Futtassuk:

./lsiutil

Ha sikerrel jártunk, akkor az első menübe értünk, itt válasszuk ki a megfelelő vezérlőt (gyaníthatóan 1 van, tehát):

1 [Enter]

21[Enter]

32 [Enter]

Ezzel a Change volume settings menu-ben kell lennünk.

Itt [Enter] gombbal mehetünk tovább az adott paramétereken, ezáltal a Default értéket adjuk vissza.

Amint meglátjuk:

Enable write caching: [Yes or No] » Yes

Ezek után [Enter] , mig elfogynak a paraméterek, majd 0 (nulla) menu-parancsokkal kilépegetünk.

Sajnos egy újraindítást mindenképp végre kell még hajtanunk, aztán élvezhetjük a többszörös írási sebesség növekedését! (és ne feledjük az ezzel járó veszélyeket!)

Természetesen ezen program “telepítésével” elértük azt is, hogy egyéb lemez/raid tömb műveleteket végezhetünk az ESXi hostunk vezérlőjén, lekérdezzük az aktuális tömbök állapotát, hozzárendeljünk újabb lemezeket, stb.

forrás: VMware.com

 

Maga a telepítés nem több, mint apt-zni a csomagokat. Viszont első használatkor érdemes beállítani a superuser-eket, illetve a hozzájuk tartozó jelszavakat. Praktikusan a webadminját is telepítjük: phppgadmin , ennek a beállításait is módosítani kell az első használathoz.

apt-get install postgresql phppgadmin

su – postgres

createuser -P padmin

jelszotbeirjukketszer

y – legyen superuser az uj felhasznalonk

exit

Ezek után szerkesztjük a config fájlokat:

vi /etc/postgresql/8.3/main/pg_hba.conf

itt ellenőrizzük, hogy a következő sorunk létezik:

host all all 127.0.0.1/32 md5

ha netán a végén nem md5 van, akkor írjuk át. Ezzel engedélyezzük a jelszavas belépést a localhost – 127.0.0.1 -en.

Írjuk át a következő conf-ot is, engedélyezzük a phppgadmin belépést:

vi /etc/phppgadmin/config.inc.php

a következő sorban írjuk át a true értéket false -ra:

$conf['extra_login_security'] = false;

indítsuk újra az apache2 szolgáltatást:

/etc/init.d/apache2 restart

Ezek után kintről beléphetünk az újonnan létrehozott userrel, vagy a már meglevő postgres userrel (jelszó nélkül)

http://webnevem.hu/phppgadmin

Első dolgunk a jelszó átírása legyen.

Már találkozhattunk ezzel a problémával egyéb körökben, régebben vírusok által okozva (pl. SirCam), vagy szimplán a Windows Registry, egyéb program hibájából, miszerint:

Explorerből (parancsikonból, futtatásból, az asztalról, stb) próbálkozunk programok (konkrétan .EXE fájlok) indításával, amire a Windows annyit kérdez, hogy ismeretlen fájltipus, mivel szeretnénk társítani?

Kicsit elborzad az ember, amikor rájön, hogy még egy vírusírtó ablakot sem képes megnyitni, pláne böngészőt, vagy egyéb fájlkezelőt, registry editort, stb.

Megoldás:

Szerencsére (ha mázlink van) a .COM kiterjesztésű alkamazások elindíthatóak, mint pl. a command.com:

Start > Futtatás (Run) > cmd [enter]

A szép fekete ablakból indítható a regedit.exe: (enterrel elküldjük szaladni)

regedit

Nagyon szép fa-struktúrába épített iszonyatos halmazt kapunk. Ne rémüljünk meg (ha még sosem láttuk volna), de mindenesetre nagyon óvatosan bogarásszuk, keressünk, írjuk át a következő bejegyzéseket (F3 > exefile >Keresés:

HKEY_CLASSES_ROOT > exefile > shell > open > command

paraméterhez tartozó értéknek a következőt állítsuk be – duplakatt a jobboldali sorra, érték:  “%1″ %*
ha teljesen üres a jobboldalt, akkor hozzunk létre új Karakterlánc-ot: Jobbegér a command mezőn, Új > Karakterlánc > Név: Alapértelmezett  Érték:  “%1″ %* 
vagy ha ezt látjuk, akkor nem kell módosítani:
Menjünk tovább (igazából felfele, vissza) a baloldali struktúrán a .EXE Kulcs-ig:
HKEY_CLASSES_ROOT > .EXE
Az előző metódussal ellenőrizzük, vagy szükség szerint írjuk át az Alapértelmezett bejegyzés értékét: exefile
Zárjuk be a registry ablakát és készen vagyunk.
Ha valaki kevésbé kalandvágyó, akkor letöltheti a .REG bejegyzés fájlt, amire duplakattintva (indítva) egy kérdés után (ahol Igen-el kell válaszolnunk, miszerint tudjuk mit csinálunk és biztos szeretnénk hozzáadni a beállításokat a  registrybe) máris orvosolhatja ezt a fenti problémát.

Mára már tekinthetjük elterjedt operenciás rendszernek a Windows 7-et, illetve a nagyobbik társát, a Windows 2008 R2-t is. Windows 7 -nél teljesen szokványos, hogy a felhasználó szeretné használni a desktopot, illetve a tálcát is, s ugyanez akár elképzelhető a Server-en is, mivel manapság akár Távoli Asztal /RDP (terminálszerver) munkamenetekkel soksok felhasználónk lehet egy szerveren. (megjegyzés egy kiváló alternatíva RDP- Távoli Asztal kiszolgálóra, a Microsoft ® néha igencsak drága licencelésével szemben: XPUnlimited)

Van egy megszokott és sokak által hiányolható eszköztár a tálcán, amit nem lehet csak úgy, a már ismert módon bepipálni és használni (jobbegér a tálcán, Eszközök- Gyorsindítás-Pipa be): a Quick Launch / Gyorsindítás.

Szerencsére teljesen nem gyepálták ki az MSgyp-sek a rendszerből, tehát igazából a helyén van, csak a regisztriből vették ki ezt a kedvelt Eszköztárat. Mielőtt nekilátnánk elindítani a Regedit-et, hogy a bejegyzést visszamolyoljuk, egy sokkal egyszerűbb módszerrel pár kattyintással, mindenféle hack-mentesen megoldhatjuk:

  1. Jobbegér a tálcán
  2. Eszköztárak » Új eszköztár
  3. Betallózzuk (vagy bemásoljuk) a következő elérési útvonalon:  %UserProfile%\AppData\Roaming\Microsoft\Internet Explorer\Quick Launch levő mappát
  4. Mappa kiválasztása -gomb
  5. KÉSZ, pakoljuk bele a megszokott módon a gyorindító ikonjainkat

Újratelepítettük gépünket, vagy egyszerűen csak kicseréltük, más oprendszerünk lett, stb… és bár a putty-ot telepíteni másodpercek kérdése (aktuális verzió(k) letöltése innen: http://www.chiark.greenend.org.uk/~sgtatham/putty/download.html ), de a már lementett beállításokat ,kapcsolatokat átpakolni már problémásabbnak tűnik, mivel se export ,se import funkicó nincs a programban.

Szerencsére a putty a beállításait természetesen a registry-ben tárolja.

Annyiból szerencsés, hogy így csupán egy kulcsot kell kimentenünk .reg fájlba, amit bármikor, bárhol betölthetünk az újabb gép registry-jébe.

Ennek menete:

  1. Nyissuk meg a Registry Editort : Startmenü – Futtatás – regedt32 (Futtat)
  2. Keressük meg a következő kulcsot: [HKEY_CURRENT_USER\Software\SimonTatham]
  3. Ennek jobbegérrel egy mentést nyomunk (javasolt a SimonTatham-ra kattintva) Exportálás (mentés ahova szeretnénk valami.reg néven)
  4. Az új gépre juttassuk át ezt a fájlt
  5. Az új gépen indítsuk el: Összefésülés
  6. Egészségünkre!

 

Normál esetben ennyi a Mailman telepítése Debian-ra:

1. apt (Advanced Package Tool -Debian telepítő):

apt-get install lynx listadmin mailman

Ezek közben kipipálgatjuk a kívánt nyelvezet(ek)et, pl: en , hu ,majd a telepítés lezajlik.

Sajnos előfordulhat, hogy máris hibaüzeneteket találunk a képernyőn, konkrétan:

…..
Traceback (most recent call last):

 File "/usr/lib/mailman/bin/update", line 49, in <module> from Mailman import mm_cfg File "/var/lib/mailman/Mailman/mm_cfg.py", line 76 DEFAULT_SERVER_LANGUAGE = ^ SyntaxError: invalid syntax dpkg: error processing mailman (--configure):
.....
Két dolgot tehetünk: 1: kétségbeesünk (mert a mailman nem fog elindulni), 2: átírjuk a következő fájlt, amiben hiányzik a nyelvezet paramétere:
vim /usr/lib/mailman/Mailman/mm_cfg.py
 73 74 #------------------------------------------------------------- 75 # The default language for this server. 76 DEFAULT_SERVER_LANGUAGE = 'hu' 77

Valahol a 76. sorban találjuk a lényeget, kiegészítjük a sor végét : ‘hu’

majd mentés, bezár : ESC ESC :wq ENTER

Mostmár folytathatjuk a 2. lépéssel

2. létrehozzuk a mailman listát, ami kötelező:

newlist mailman

Értelemszerűen megadjuk az admin-emailcímet, illetve a hozzá tartozó jelszót.

3: módosítjuk az /etc/aliases fájlt, beillesztve ezen sorokat a végére:

vim /etc/aliases

## mailman mailing list

mailman: “|/var/lib/mailman/mail/mailman post mailman”

mailman-admin: “|/var/lib/mailman/mail/mailman admin mailman”

mailman-bounces: “|/var/lib/mailman/mail/mailman bounces mailman”

mailman-confirm: “|/var/lib/mailman/mail/mailman confirm mailman”

mailman-join: “|/var/lib/mailman/mail/mailman join mailman”

mailman-leave: “|/var/lib/mailman/mail/mailman leave mailman”

mailman-owner: “|/var/lib/mailman/mail/mailman owner mailman”

mailman-request: “|/var/lib/mailman/mail/mailman request mailman”

mailman-subscribe: “|/var/lib/mailman/mail/mailman subscribe mailman”

mailman-unsubscribe: “|/var/lib/mailman/mail/mailman unsubscribe mailman”

4: Érvényesítjük az előző bejegyzéseket:

newaliases

5: Készítsünk egy link-et az apache.conf -ba, hogy megjelenhessen weboldalként a mailman admin – feliratkozás – felhasználói felülete:

ln -s /etc/mailman/apache.conf /etc/apache2/conf.d/mailman.conf

6: indítsuk újra a postfix, apache2 szolgáltatásokat, illetve indítsuk útjára a mailman -t:

/etc/init.d/postfix restart

/etc/init.d/apache2 restart

/etc/init.d/mailman start

A mailman elérhető a következő webeléréssel: http://[domain-hostnevem]/cgi-bin/mailman/admin

A mailman adminsztrációjáról már nem beszélünk, azt mindenki fedezze fel magának :)